Valamit nagyon elrontottam (beszélgetős fórum)

tanulassal nincs semmi gond, 4-5 ami ugye nem tipikus egy ilyen magatartaszavarnal.

Egesz ejjel alig tudtam aludni es hanytam az idegessegtöl. Padlon vagyok

Egy környék réme, minden verekedésben benne lévő kölyök meg is érdemel egy nyilvános megszégyenítést, sőt legalább a többiek is látták, hogy ő sem érinthetetlen. Lássa meg csak meg, hogy ha ő terrorizál másokat, akkor ő sem számíthat jobb elbánásra. Nem kell addig ápolni az ő kis érzékeny lelkét, míg meg nyomorít valakit az iskolából.

Jól tetted, amit tettél, mert nem érdemelt dicséretet érte,csak a hely volt rossz. Furcsa viszont, hogy az igazgatónak egy általad adott pofonnal baja van, viszont azt elviseli hogy a fiad csépeli a többit.

Azért ennél jobban ismerem a szülőket és azt is levágom két bàjolgás között, hogy ki hogy társalog, ki kit mennyire hagy beszèlni, stb. Ezek sokkal árulkodóbbak valakinek a természetèről, mint az, hogy effektíve láttam-e valaha a gyerekét megütni, és ez alapján is nyugodtak. Csak azt akarom mondani, hogy az agresszivitás ahol van, az veleszületett is, tehát az elkényeztetett gyerek is verekszik, ha soha senki nem mondja neki, hogy nem szabad.

Az egyik lányom 4 hónapos volt, amikor már vagdosott mindent mérgében, ha nem úgy volt, ahogy ő akarta, hozzám vágta a hajkeféjét. Pedig senki sem mutatta neki. Gondolkodtam is, hogy uristen, honnan jutott neki ez egyáltalán eszébe? Csakhogy én leszoktattam ezekről, más meg nem szoktatta le a sajátját, ha megkarmolta az enyémet, mert gondolom, ez előbb utóbb mindenkivel megesik. Pedig az a szülő sem verte a gyerekét, épp elég volt az, hogy nem szoktatta le arról, hogy karmoljon, ennyi. Hibáztatni a szülőt nem tudom, mert lehet, hogy megpróbálta, csak nem sikerült, lehet, hogy meg sem próbálta. A természetünk fele részben veleszületett dolgok tömkelege, nem minden a minta. A minta összemosódik a veleszületett dolgokkal. Tökéletes szülő nincs, de korántsem annyi a pancser szülő sem mint ahogy beállítod, ha csak a mintát veszed figyelembe.

Van, aki szarik a gyerekére és a gyerek mégis jótanuló, igényes, udvarias. Mert ilyen lett. Rossz családból is kerülnek ki jó gyerekek, bizony.

Örülök, hogy ha nem ítélkezem, csak véleményt írok, akkor is engem ítélnek meg.

A múlt évezredben minket még így neveltek - más kérdés, hogy egy lánynak sem illik verekedni (szintén a saját neveltetésemet idézem, ha gondod van vele, fordulj anyámhoz!), de fiús anyánál erre minek térjek ki?

Tudod, a fiamat 6 évig tartotta terrorban egy osztálytársa, mert mi arra neveltük, hogy ne verekedjen. Egyszer aztán elszakadt a cérna, és összeverekedett vele: az osztályfőnök felhívott, mert fel kellett hívnia, hogy elmondja, mi történt, de elnézést kért, amiért ilyennel zavart. Pontosan ismerte az előzményeket, és mindkét gyereket, így egyáltalán nem hibáztatta a fiamat. De ez is magánügy. Nem értem, miért kell folyamatosan ítélkezni! Fogalmunk sincs, milyen a fórumindító háttere, élete! Ahogy Neked sincs infód az enyémről ...

"A verekedések nagy többségében benne van."

Ha agresszív a gyerek, akkor figyelemfelkeltés és/vagy feszültséglevezetés is lehet az ok.

De nyilvánvaló a mintakövetés is.

Végül is az is az agresszió egy fajtája, ha a nemtetszésemet nyilvánítom, és másnak az már ítélkező támadást jelent.

Érzékeny az emberi lélek, oda kell rá figyelni.

Mindig a minta számít. nyilván a szülő, mikor találkoztál vele, olyan arcát mutatta, hogy kedves volt és nyugodt. A gyerek nem hazudik, egy felnőtt eljátszhat bármilyen szerepet, a gyerek elárulja, hogy milyen a szülő igazi természete.

És nem az a lényeg, hogy a gyerket otthon verik s akkor a gyerek az iskolában verekszik. Elég, ha a szülőt látja, hogy agresszív autóvezetés közben, másokkal káromkodik, őrjöng, boltban, bkv-n, stb. kötekszik.

Nincs más tényező.

Egyszerűen nem ismered azt a szülőt, felszínes képed van róla, pár perces bájolgás és smalltalk alapján azt a benyomást kelti magáról, hogy milyen kedves meg jófej.

"A tanítványaimon pár perc alatt (beszéd, modor, mozdulatok, hangszín) összerakom, hogy milyen az anyja vagy apja, vagy aki neveli. A szülőin pedig 99%-os biztonsággal megmondom, hogy kinek az apja/anyja jön be hozzám."

Hahaha, maximum jórészt eltalálod, mint általában némi emberismerettel rendelkező.

Vannak olyan gyerekek, akik egy szülőpártól vannak , esetleg több testvérrel élnek, mégis tök különbözőek.

A hozott anyag is számít. Még az egypetéjű ikrek sem egyformák habitusban, nemhogy az "egyszerű testvérek"

Kicsit nagyképűre sikeredett a hozzászólásod.

Ha neked ütés a kommunikációd, milyen legyen a gyermek?

Jó kis tükör olykor egy gyerek.

Szünetben rárontani.

Igazgató kötelességét teszi, valószínűleg kamera is rögzítette (a sziszegést nem biztos)...

Igen, amit az igazgatónő mondott megeshet.

Nem ól jártál el. Otthon kellett volna megbeszélni a gyerekkel, hogy mit tett.

Neked is rosszul esne, ha kollégáid előtt kérnének számon, aláznának meg.

Igazából nem is tudom a gyereked, ezt hogyan fogja feldolgozni, borzasztó szégyen ez a számára.

Oké, nevelni akartad, megakartad mutatni, hogy bizony tudod te kezelni a helyzetet, de nagyon mellé ment, ez nem nevelés, ez a saját gyereked alázása.

Otthon kapta volna a nyakast, lehet elgondolkodik, de így meg is utálat örökre.

Elég lett volna a kislány szüleivel beszélned, hogy számon kéred a fiad, bocsánat ...és kész.

A gyerekkel meg átbeszéltétek volna.

Azt tanácsolom, most is beszéld meg azt is, amit ő tett, és azt is, ahogy lereagáltad. _Ne maradjon örök tüske a gyerekben.

Komolyan ez neki nagy szégyen, lehet még rosszabb lesz a helyzet, mert csúfolni fogják. :(

Arra próbálj rájönni, természetesen közösen a gyerekkel, mi váltja ki belőle az agressziót.

Tudod, akármilyen rossz a gyerek, a miénk és mellette kell állnunk, hogy kiönthesse a lelkét.

Nem tudhatod, hogy mit cipel a lelkében :(

Ez szerintem nem mindig így van. Láttam én már nyugodt szülőt verekedős gyerekkel, minden gyerekben kisebb nagyobb mèrtékben az agresszivitás benne lehet, van olyan is,amikor azért verekedik egy gyerek, mert sosem állították le a szülei. Ha nem látom, el sem hiszem, hogy 2 teljesen nyugodt szülőnek, akik hozzá sem nyúlnának a gyerekükhöz, a fiú gyerekük zaklatott egy kislányt. Rendőrségi ügy lett belőle, a fiút 1 hónapra felfüggesztettèk a suliból és a szülők csak mosolyogtak az egészen.

Most az egy dolog, hogy hogyan kezelték (sehogy), ami kialakult. De hogy a gyerek mitől lett ilyen, hát nem attól, hogy az apja zaklatta volna az anyját meg ilyenek.

Szóval ez csak bizonyos fokig igaz, hogy otthon látja a gyerek, vagy hogy az a gyerek verekszik, akit vernek. Az is szokott verekedni, akit nem vernek soha. Mert alaptermészete ilyen. Ahogy nem biztos,hogy akit vernek az agresszív lesz, mert lehet, hogy félénk lesz.

Nem szabad megütni senkit. Ez "lányt nem szabad" érdekes dolog ám, a lánynak meg szabad megütnie, karmolnia, rugdosnia fiút? Ő meg ugye ne üssön vissza, mert lányt nem szabad!

Fel kellene már számolni az ilyen begyepesedett dolgokat! Senkinek nem szabad megütnie a másikat!

Nem értek egyet a módszerrel, hogy azon nyomban megkerested a gyerkőcöt a suliban, és - a leírtak alapján úgy értelmezem - rátámadtál, megütötted.

Ahogy azzal sem, ahogy a többi hozzászóló azonnal ítélkezve Rád támadt.

A helyedben megpróbálnám legközelebb kivárni, amíg a gyerkőc hazaér, és nyugodtan megbeszélni vele a történteket. Ok-okozat, stb. Természetesen ne üssön meg lányt - bár az én nézőpontom szerint senkit, de ez magánügy -, viszont a problémák megoldására megpróbálnék vele közösen más megoldást találni. A tettlegesség sosem járható út, csak ő jár pórul! (Vagy jelen esetben Te ... De ezt a "kását" sem eszik olyan forrón: biztos utánanéznek a dolgoknak, beszélnek osztályfőnökkel, meg egyebek, de ennél komolyabb eseteknek sincs igazi következménye.)

Próbálj Te is lehiggadni, mert a fiad veszi a rezgéseidet, és talán pont ezért vadóc - a másik meg pont ezért nyuszi. Hidd el, egyik véglet se jó!

Kitartás! :)

Nem teszünk úgy.

Mi a célod?

Mondjuk, hogy nahát, milyen ez az igazgató?

Éppen ez a lényeg, hogy a gyerek nem a playstation-től, internettől vagy filmektől lesz agresszív.

Nem muszáj válaszolnod nekünk erre a kérdésre, de magadban azért igen:

Szoktad őrjöngve, vérbe forgó szemekkel szidni a gyerekek apját, a kollégádat, a bkv-ellenőrt, a boltost, az árufeltöltőt, a politikusokat, stb. otthon a gyerekek előtt?

Látnak téged feszültnek?

Megszégyeníted a gyerekedet, vered, és sziszegsz, mint egy kígyó.

Remélem, hogy csak unatkozol ezen a szürke péntek délutánon.