Fórumok - Legkedveltebb hozzászólások
A listában a 100 legkedveltebb, a legtöbb piros szívvel jutalmazott hozzászólást láthatod az elmúlt 30 napból.
Az ajándéknak nem akkor kell örülni, amikor pont azt kapod, amit elvársz, alapvető tévedés.
Annak kell örülni, hogy gondoltak rád, eszükbe jutottál, elmentek, megvették, becsomagolták és átadják. Tudod, ajándékot elvárni bármilyen formában csak arra ébreszt rá, hogy nem vagy királylány, mert csalódni fogsz. És ettől kizárólag neked lesz rossz. Azaz te rontod el magadnak. Ugyanis mindenképpen kapod, amit kapsz, ennyi erővel örülhetnél is a gesztusnak.
Az ajándékok átvételekor pedig alapvető illem, hogy kicsomagolod és azt mondod: jajj, éneklő fali műhal, de szép! Köszönöm.
Hogy miért? Mert az illem teszi könnyűvé az életet. Aki illedelmes, azt kedvelik, azt befogadják, azt segítik az életben, így élünk együtt évszázadok óta.
Valóban, büszke vagyok rá, nem tagadom. Ismered a fórum témáját, senki nem tart pisztolyt a fejedhez hogy olvasd.
Én a leírtakat tudom a gyerekemről elmondani. Olyanról nem tudok beszámolni hogy iszik, drogozik és időseket fosztogat az utcán. Persze ez nagy hír lenne és jobban vonzaná a közönséget, de ez van.😀
A tévedések eloszlatása végett: Nem dicsekvés képpen írom a történéseket. Vagy talán akivel csupa jó dolgok történnek, arról mélyen hallgatni kell? Azt írok a saját fórumomba amit akarok, a szabályzatot nem sértem meg, akinek nem tetszik, az irányítsa figyelmét olyan fórumok felé ami örömet okoz neki! Mindnek van címe, amit nem szeretek, abba nem kattintok bele.
Mert mérhetetlen nagy bunkóság azért! Amúgy!
De most már tök mindegy, szétvertétek a témát. Ezt is!
A szüleid anno téged is kis kedvencnek tartottak.
És nézz csak magadba, ma mennyien nem bírnak elviselni..-DDD
Olvasgatva a fórumot, nem igazán látok rosszindulatot a lány irányába senkitől, DE nálad valami eltört. Úgy szapulsz mindenkit, aki nem ért veled egyet, finoman szólva, mintha az életed ezen múlna.
Sokat szoktál írni a fórumokhoz, általában intelligensen, reálisan, nem adsz fals információkat, erre mondják, hibahatáron belül vagy.
De ezt nagyon túltoltad. Az az érzésem, mintha anyósfóbiád lenne.
Természetesen lehet más a véleményed, de mert másnak más, itt a többségnek más, azért nem kellene olyan magaslóról lehülyézni senkit!
Látom, idáig elég kellemetlen hozzászólásokat váltott ki a vallomásod.
Magam részéről ugyan borzongást nem vált ki a vallomásod, viszont valamilyen szinten megértelek. Lehet rám is követ vetni; lehet hülyének, érzéketlennek nevezni, egyéb kritikákkal illetni. Mégis azt mondom: mára divattá vált a "plus size modell" reklámozása. A lényeg: mindenki tudja, hogy vannak túlsúlyos és extrém túlsúlyos emberek. Az, hogy kiből milyen érzést váltanak ki, hadd legyen már az egyén joga!
Egy biztos: ha bárhol látok súlyosan elhízott embereket, tuti, hogy nem a sport és az egészséges életmód jut róluk az eszembe. És ez az a pont, amikor megértem a vallomásodat.
Véleményem nekem is van a lefolyó hájú emberekről. Van bizony. Mégsem tennék rájuk sértő megjegyzést, mert nem tudhatom, mi áll a háttérben, mitől lettek súlyosan elhízottak. Sokszor tényleg betegség állhat a háttérben, de abban is biztos vagyok, hogy nem mindig ez a mumus.
Száz szónak is egy a vége, ránéztem egy plus size modellre, aki reklámarc - belőlem sem jó érzést váltott ki. Jöhet a kövezés.
Tudod mi a te bajod? Tudat alatt féltékeny voltál ott, és még mindig a barátod édesanyjára. Most láttad először, már anyósodnak nevezed, az a bizonyos freudi elszólás. Nem azt írtad a barátom anyja, neked már a leendő anyósod. Nyugtával a napot!
Hisztihercegnő vagy. Örülj neki, hogy nem te álltál a tűzhely mellett megfőzni a hétvégi ételt!
Egy ilyen miatt bántod, alázod, mert önállónak vélt? Szegény nő, nem tudhatta, vagy próbálta úgy gondolni, hogy a fia barátnője életképes, felnőtt nő már.
Hol a francban olvastad ezt az illemszabályt, hogy kötelező és milyen módon az útravaló? Több órás útra mentél hintóval, jégtáskával?
Butus vagy, ha netán elvesz az a srác, már anyádban elültetted a násznője iránti ellenszenvet. A békéért, a boldogságért tenned kellene, nem szítani a tüzet, de te nagyon rossz úton haladsz, gondolkozz mielőtt nem lesz késő.
Egyre kíváncsi lennék, a barátod, mit szólt ehhez?
Hálát adok az égnek, hogy nem te vagy a leendő menyem...
Anyukád mitől volt elszörnyedve? Hogy családtagként kezeltek, ahogy a barátodat is? Hát szörnyű....
Szerintem túlgondolod. Náluk ez a szokás, nálatok más. Nem is lett volna muszáj extra kaját adnia, gondolom, akkor még jobban ki lennél akadva, hogy nem kaptál semmi útravalót???
Amúgy a kérdésfeltevés is közrejátszik, hiszen teljesen úgy írsz, hogy fel vagy háborodva, hogy nem lettél kiszolgálva, és egy hálátlan, elkényeztetett ember képét fested elénk, persze nem biztos, hogy az vagy, de ez az egész kissé úgy hangzik. De most komolyan, lépj egyet hátra és gondold végig, hogy komolyan ez volt a probléma az anyósjelölteddel? Amúgy kedves volt? Normálisan viselkedett? Mert ha igen, akkor a semmiből csinálsz gondot.
És mit csinálsz akkor, ha mégis marad valami a kajából?
Mert nem lehet pont annyit főzni, ami egy evésre elfogy.
(itt most nem a tojásrántottára gondolok)
Kidobod??? Na, az aztán szentségtörés lenne!!!